A leselkedő nyomában

(1.fejezet/3.rész)

A leselkedő nyomában

Másnap reggel a tegnapi mamutlakoma maradékainak eltakarítása közben a távolból hiénák és toportyánok közeledtek a tábor felé, de az emberek nem tőlük félnek, hanem attól hogy ezek a sunyi dögevők nagyobb ragadozókat csalogatnak a táborhely felé

. Az egyik vadász fogott egy íjat és pár nyílvesszőt, az első nyílnak a hegyét a lobogó tűzbe tartotta, megvárta még lángra kap és ahogy felemelte már a hiénák felé lőtte el az égő nyilat.

Mikor a vessző földre ért, a dögevők szétfutottak, de hamar megálltak, és még jobban az emberek felé közeledtek.

 A vadász gyorsan összehívott annyi embert amennyit csak tudott, és gyorsan a közeledő hiénákat kavics meg kőzáporral köszöntötték.

Az embereknek sikerült elűzni a dögevőket, és így visszatérhettek az eddigi tennivalóikhoz.

Lai Mirénének a sátrától kilépve azonnal a már ébren lévő vadászok felé indult. Amikor odaért elkezdett beszélni.

L.:Emberek! Az asszonyoktól azt hallottam, hogy amikor tegnap bementek az erdőbe gyűjtögetni, valaki megleste őket! Nem tudjátok ki volt az?

S.:Mi biztos nem voltunk! Mert mindegyikünk akkor már a tábortűznél volt, legalább is én így tudom. Nem így van, fiúk?

Az összes vadász egyszerre bólogatott.

L.:Ha egyikőtök se volt, akkor nem lehetett véletlenül az egyik sunyi fiúgyerek?

S.: Az összes gyerek elküldtük azokhoz az asszonyokhoz, akik a húst dolgozták fel, hogy segítsenek nekik. De nem lehetett véletlenül róka vagy valamilyen más dög?

L.:Nekem Miréne azt mondta, hogy ez túl hangos volt rókának.

S.:Akkor ez más nem lehetett, csak az amitől még mi is félünk.

L.: Én is ettől tartok! 

Hirtelen a semmiből egy fiú fut eszeveszetten a vadászokhoz.

Fi.: Idegen vadászokat láttam!

L.:Hol?

Fi.: Ott lent a tulokgázlónál.

L.: Mennyien voltak?

Fi.: Hárman, négyen vagy akár többen is lehettek.

L.:Láttál valami különlegeset rajtuk? 

Fi.:A arcuk kék színű volt.

S.:Akkor ezek nem lehettek mások, mint Tymbaiok.

L.:Nem hiszem el! A Tymbaiok nagyon megritkultak a nagy árvíz idején!

S.:Akkor ezek szerint mégsem. Egy régi ellenség visszajött!!

L.:Gyorsan menjünk a gázlóhoz, mindenki hozza a fegyverét!

A vadászok gyorsan összeszedték a fegyvereiket, Lai is magához vett egy íjat, pár nyílvesszőt meg a kőbaltáját és szélsebesen a gázló vették az irányt. 

Az erdőn csendben átjutva Somra valami furcsát vett észre, a mellettük magasodó domboldalon egy gyapjas orrszarvú bika feszülten néz a gázló irányába, hiába nem rájuk figyel, de a vadászok tudják, hogy egy orrszarvút mégy egy apró nesz is képes feldühíteni, és akkor aztán kő kövön nem marad.

Az orrszarvúbikát otthagyva a csapat gyorsan beveszi magát a sűrű bozótosba, és onnan közelednek a gázló felé.

Hirtelen Bau a gázló felé mutat.

B.:Ott vannak!

L.:Tényleg! Ráadásul nyolcan vannak, de ezek csak könnyű harcosok, gyorsan elbánunk velük.

B.:Csak óvatosan! Ki tudja, lehet hogy valahol tartalék embereket hagytak?

L.:Ez is igaz! Csak óvatosan fiúk, hagyjuk, hogy ők közeledjenek felénk.

A parancsot hallva Somra gyorsan elrejtőzött egy fa lombjai közé, kezében a kardfogú tigris fogból készített késével.

A bozótoson keresztülvezetett egy ösvény, és a körül elrejtőzve várták az ösvényen áthaladó Tymbaiokat.

L.:Ssss, már itt vannak! Suttogta Lai a többieknek!

Az úton haladó Tymbai harcosok még a gázló túlsó oldalán voltak, de miután átkeltek, egy hatalmas csataordítással vágtak neki a bozótnak.

Az egyik ember közel megy az egyik fához, Somra szempillantásnyi idő alatt leugrik, és a késsel egy pillanat alatt átszúrja a harcosnak a torkát.

S.:TÁMADÁÁS!!

Mindenki kiugrik a bozótból és a Tymbaiokra támadnak! Lai gyorsan előveszi az íját, és gyorsan két harcost lenyilaz, Bau egy másiknak a fejét a lándzsájával átszúrja, Somra pedig a fa segítségével újra felugrik a levegőbe, és az egy Tymbai harcos nyakába ugorva gyorsan kitekeri a nyakát.

L.:Vigyázat, mindjárt megfújja a tülköt!

Lai még eltudott lőni egy nyilat, de már késő volt, a harcos hívta a többi embert, de figyelmetlensége miatt a nyíl átszúrta a fejét, és holtan rá esett a tülökre, ami összetört.

B.:Vigyázat,jönnek!

Egy nagy csapat harcos futott feléjük, de Lai elkiáltotta magát.

L.:Mindenki félre, itt van!

Hirtelen a bozótosból előrontott az orrszarvúbika és teljes sebességgel belerontott a harcosokba. A harcosok felét halálra taposta, és felöklelte. Lai is lőtte folyamatosan a nyilakat, az ellenség csak hullott.

Az orrszarvú, amikor már elfogyott a Tymbai harcos, Laiék felé rohant minden dühével.

L.:Gyorsan, félre mindenki!

A négy tonnás gyapjas felbőszült hústömeg amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is futott.

Lai még gyorsan kitekerte egy halálán lévő Tymbainak a nyakát, és a többiekre nézett.

L.:Ez kemény küzdelem volt! Ha nem jött volna ez az orrszarvú, akkor meghaltunk volna.

S.:Az biztos. Menjünk vissza a táborba, és pihenjünk!

L.:Jól van, én úgy érzem hogy még ezek vissza fognak térni!

S.:Hát, akkor meg még több emberrel fogjuk visszaverni őket!

L.:Remélem, hogy így lesz!

A táborba visszatérő vadászokat a törzs frissen sült mamuthússal várta.